Kovács Zalán László tubaművész, többszörös nemzetközi versenygyőztes szólista. Rendszeresen koncertezik szólistaként és kamarazenészként egyaránt, a zeneirodalom remekeit és a számára írt kompozíciók sokaságát előadva itthon és külföldön egyaránt.
Számos kulturális program vezetője, irányításával kezdődött el 2015-ben Magyarországon a Bach Mindenkinek Fesztivál, amelynek azótais a fesztiváligazgatója.
A Hegyvidéki Kulturális Szalonban vezeti beszélgetős műsorát, a Zene-Fere Klubot.
Konzervatóriumban és egyetemen tanít tubásokat, mesterkurzusokat tart. A Bocskai Oktatási Központ fúvószenekarának vezetője. Minden évben vezetésével kerül megrendezésre a magyarországi Tubatábor, illetve az ehhez kapcsolódó Nemzetközi Rézfúvós Napok fesztiváligazgatója.
Tudományos területen is igen aktív. A Zeneakadémián szerezte meg DLA doktori abszolutóriumát, majd az ELTE Szociológiai Doktori Iskolájában kezdte el PhD tanulmányait. Zenészként és szociológusként is igen sok prezentációt tart, elsősorban kortárs zenéről és zenepedagógiáról, amely témakörökben a publikációi is olvashatóak, de számos alkalommal az operák és a művészetszociológia témaköreiben is hallhatóak az előadásai.
Kamarazenészként a klasszikus rézfúvós formációkkal és különleges felállásokkal is rendszeresen koncertezik. 1998 óta művészeti vezetője a Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttesnek, de több rézfúvós együttes és tubakvártett munkájában is részt vett. Rendszeresen koncertezik Bábel Klára hárfaművésszel, Demeniv Mihály harmonikaművésszel, illetve a tubairodalom legjelentősebb műveit zongora- vagy zenekari kísérettel adja elő koncerteken.
Számos tematikus koncertsorozat vezetője többek között olyan neves intézményekben, mint például a Művészetek Palotája, a MOM Kulturális Központ és a Hegyvidéki Kulturális Szalon.
Kovács Zalán László 2010-ben szerezte meg tubaművész, tubatanár és kamarazeneművész diplomáját a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, ahol Dr. Prof. Szabó László volt a tanára. Egyetemi évei alatt a müncheni zeneakadémián is tanult Prof. Josef Steinböck osztályában, illetve a legnevesebb tubaművészek mesterkurzusain vett részt (Oystein Baadsvik, Markus Hötzel, Miraphone Tubaquartett stb). 2013-ban visszatért a Zeneakadémiára, ahol DLA doktori képzésen vett részt, majd az abszolutórium megszerzése után 2016-ban az ELTE Szociológiai Doktori Iskolájában kezdte el a PhD tanulmányait.
Ifjúsági világzenekari tagságai után az Udinei Filharmonikus Zenekarnak volt a tagja, majd a Kínai Nemzeti Nagyopera Zenekarának próbajátékát nyerte meg. 2012-ben a Shanghai Filharmonikus Zenekar vezetősége hívta meg zenekaraiba, ekkor a Zezijang Szimfonikus Zenekarnak volt szólamvezetője.
Rendszeresen fellép számos zenekar szólistájaként a klasszikus tubairodalom remekeit előadva, illetve a számára komponált darabok sokaságát is előszeretettel mutatja be. Az együtteseinek számos átiratot készít, illetve saját darabokat ír, nagyobb apparátusú művekben és más zenekari formációkban karmesteri teendőket is ellát.
Kínában töltött zenekari munkája után a hazai komolyzenei élet meghatározó vállalkozásait segítette munkájával. 2014-2016 között a Művészetek Völgye klasszikus zenei arculatát alakította ki és vezette a klasszikus zenei programjait. Ezzel egy időben a Zeneakadémia Szenátusának volt a tagja. 2016-ban a Virtuózok zenei vezetője lett. Ez idő alatt a legismertebb hazai művészekkel folytatott életrajzi beszélgetéseket a Kontakt (2018-tól Sola) Rádió műsorvezetőjeként.
Szóló Tuba
A tuba kétségkívül az egyike a legszebb hangszínen megszólaló hangszereknek. Puha, lágy hangja és éneklővé váló magasabb regiszterű felső pedálhangjai kifejezetten kellemes, bársonyos érzetet adnak a hallgató számára. Ugyanakkor, mint szóló hangszer hazánk színpadain kuriózumnak számít, nemzetközi szinten is elsősorban csak zenekari hangszerként ismerik. Ennek elsődleges oka, hogy mély lágéja miatt nehezebben érthető a hangja, a virtuóz elemek könnyen összemosódhatnak. A sokszor közkedvelt, visszhangosabb koncerttermek még inkább rásegítenek az összezúgó hangzásra.
Ahhoz, hogy a tuba hangja jól érthető és virtuóz legyen, a megszólaltatójának igen komoly technikai tudással és nagyon jó állóképességgel kell rendelkeznie. A tubának, mint basszus hangszernek, a tenor hangfekvésben kell mozognia, hogy a zeneművek a közönség számára jól érthetően szólaljon meg. Márpedig, a rézfúvós hangszereken, a folyamatos magas hangtartományban való játék nem csak rendkívül fárasztó, hanem igen megnehezíti a precíz játékot és jelentősen nehezíti a tiszta intonációt.
Kovács Zalán László, aki többek között hazai és nemzetközi versenysikereivel igazolta, hogy nagyszerűen tudja az eddig vázolt problémákat átugorni, a hangszere adottságait túlszárnyalni. A szép és könnyed játékához szinte hihetetlen állóképesség párosul, így a rézfúvósok között nemzetközi szinten is ritkaság számba megy az egyes koncertjein előadott repertoárjának nehézsége és hossza.
Nem véletlen, hogy Kovács Zalán László rendszeres fellépője a hazai jelentős koncerthelyszíneknek és művészeti fesztiváloknak, számos alkalommal lép fel szimfonikus, fúvós és jazz zenekarok szólistájaként is. Számos zeneszerző komponál a számára műveket.
